Természetjáró Információk Somogyból

TESZTELÉS ALATT !

SOMOGY MEGYE TELJESÍTMÉNYTÚRÁZÓJA 2013 [564 Megnyitás] | Észak-Somogy Teljesítménytúrázója kupa 2013 [906 Megnyitás] | Dél-dunántúli Teljesítménytúrázó Kupa 2013 [912 Megnyitás] | IVV túrák [541 Megnyitás] | 2011.03.12. Zöldpont tavaszi gyalogtúra [483 Megnyitás] | Tőzike Tanösvény [1162 Megnyitás] | ZÖLDPONT Turisztikai szakosztály programja 2011 [852 Megnyitás] | ZÖLDPONT 2011 évi programok [689 Megnyitás] | 2011. évi Magyar Nemzeti Teljesítménytúra bajnokság [1193 Megnyitás] | Boglárka túrák - Rendezői beszámoló [525 Megnyitás] |

A természeti és az épített örökség (védett műemlékek és műemléki területek, történeti városmag) állapota Természeti örökség Kaposvár szerkezetében, a település feltárulásában alapvetően meghatározó a természeti és domborzati adottság. A Zselic lábánál fekvő város természeti értékei az egykori szőlőhegyek, amelyek délről fogják körbe a várost, a környező erdők, a vízfelületek és patakvölgyek, valamint a belterületen található természeti értékek: parkok, fasorok, fák. A város közigazgatási területe gazdag tájképi elemekben, országos és helyi rendelettel védett természeti értékek vannak, valamint helyi védelemre tervezett értékek. Országos védett természeti érték a védelemre tervezett, a városhoz délkeleten csatlakozó Zselici Tájvédelmi körzet, amely jelentős tájképi, botanikai és zoológiai értékeket tartalmaz. A város délkeleti részén lévő Nádasdi erdő még őrzi a Zselici dombvidék egységes tájrészletét, a tájra jellemző természetes erdőtípusokat, az őshonos vadállományt, a források és vízfolyások tisztaságát. Somogy megye Területrendezési Tervében természeti területként (természet-közeli állapotokkal jellemezhető terültek: gyepek, nádasok, erdők és művelés alól kivett területek) jelölte ki a Gombási parkerdőt, az Orci patak völgyét, a Töröcskei erdőt és a Töröcskei tó környékét, de találhatók ilyenek a Kapos folyó mellett és a Deseda tónál is. Ökológiai folyosók (az azonos, vagy különböző típusú élőhely komplexek közötti átjárhatóságot biztosító területek, amelyek, mint útvonalak lehetővé teszik a fajok populációnak kommunikációját) a Deseda tó és patak, a Kapos folyó és a Töröcskei patak völgye. Kaposvár legkiemelkedőbb természeti értékei helyi önkormányzati rendelettel is védettek. 1994. óta védett a Deseda tó és környéke. A helyi jelentőségű természetvédelmi területről a 22/1994. (V.18.) önkormányzati rendelet rendelkezik. A védelem elsődleges célja a tó vízminőségének megőrzése, javítása és a természeti környezet védelme és megőrzése. A védelem kiterjed a tó � közigazgatási területre eső � vízgyűjtő területére. 1992. óta, de megújítva 2001. óta tartoznak helyi védelem alá a város értékes fái, fasorai és parkjai. Védelem alatt áll a Berzsenyi park és a toponári iskola kertje, az egykori Festetics kastély parkja, a Németh István fasor 155 hársfából álló fasora és a Toponári út 87 vadgesztenyéből álló fasora, valamint 262 növényegyed. Kaposvár természeti örökségének állapota jónak mondható, általában jól karbantartottak és rendezettek a területek, a parkok felújítása folyamatos, az elöregedett fák pótlása ütemezetten történik. A város zöldfelületi rendszeréhez tartoznak a parkerdők, az erdőfelületek aránya a más településekhez viszonyítva kedvező. Az erdők állapota változók de a kezelő a SEFAG Rt. az anyagi lehetőségei függvényében igyekszik karbantartani, sétautak, esőbeállók, pihenő- és tűzrakó helyek, játszóterek vannak kialakítva. Kaposvár a településrendezési terveiben is fontos kiemelt feladatának és célkitűzésének tekintette a természeti környezetében az egészséges élet feltételeinek biztosítását. A védett természeti területek körét bővíteni kívánja. Természet, táj, tájhasználat Kaposvár szerkezetében és a város látványában a természeti domborzati adottságok máig meghatározóak, miután a város a Kapos folyó mocsaras völgyét két oldalról kísérő domboldalakra települt. A Kapos-völgy északi oldalán enyhébb, hullámos terepfelszín a jellemző, a déli oldalon a Zselici-dombság meredek domboldalakkal jellemezhető erősen tagolt területe helyezkedik el. Ebből következően táji, tájképi szempontból az utóbbi a meghatározó. A korábbi évszázadokban a kedvező kitettség, meredek domboldalakon szőlőt műveltek (Kecelhegy, Kapos-hegy, Róma-hegy, Lonka-hegy, Ivánfa-hegy, Vár-hegy, Öreg-hegy stb.). A szőlőhegyek esztétikus, vonzó látványa hatalmas értéke volt évszázadokon keresztül a városnak. Az utóbbi ötven év gazdasági és politikai változásai egyértelműen a szőlőhegyek elpusztítását eredményezték és azokon a helyeken, ahol az üdülési vagy lakóterület iránti igény jelentős volt pl.: üdülőterületek, városok környéke, ott két-három évtized alatt a szőlőhegyek lakó- és üdülőterületté alakultak. Szinte reménytelen e döntően gazdasági és törvényi szabályozásból eredő folyamattal szembeszállni, ám mégis Kaposvár korábbi életében a szőlő és bor igen nagy szerepet játszott. Azaz örökségvédelmi, tájtörténeti szempontból a volt szőlőhegyek, mezőgazdasági művelésű zártkertek rendezetlen, sűrű beépítése nem kívánatos, mert a tájkarakter teljes megváltozását jelenti. A táj többi eleme esetében is csak a sajátosságok megőrzésével őrizhető meg a tájkarakter, a változatos élővilág, a kedvező mező- és mikroklíma, az ökológiai és zöldfelületi rendszer, egyszóval mindaz amit táji, természeti szempontból értéknek nevezünk. Az egyre növekvő városban és közvetlen környékén kiemelkedő értéket jelentenek az erdők, a vízfelületek, a természeti területek, a beépítetlen patakvölgyek, valamint a belső zöldfelületek, a történeti tartalmat hordozó közparkok, temetők. Az erdők közül déli irányban a Zselic erdei jelentenek felbecsülhetetlen értéket Kaposvár lakói számára, ezért a meglévő erdőterületeket feltétlen meg kell őrizni. Déli irányban Kaposszentjakab, valamint Töröcske körzetében találunk nagyobb összefüggő erdőket. Északi irányban Kaposfüred és Toponár között a zaranyi, illetve a desedai erdőket kell feltétlenül megvédeni. A Zaranyi 300 ha-os erdő és az 50 ha-os töröcskei parkerdő teljes mértékben Kaposvár közigazgatási területéhez tartozik, míg a természetvédelmi és rekreációs szempontból is jelentős Gombás-desedai (432 ha) parkerdő részben átnyúlik Somogyaszaló területére. A táj meghatározó elemei közé tartoznak a domborzat és az erdők mellett a patakvölgyek, vízfolyások, tavak, természeti területek, amelyek együttesen alkotják az ökológiai folyosókat. A nyugat-kelet irányban folyó Kapos gyűjti össze a környező dombságok felszíni vizeit és ezért több északkeleti irányú patakvölgy található Kaposvár körzetében. A legjellegzetesebb patakvölgyek Orci-patak, Deseda-patak, Töröcskei-patak, Tüskevári-árok még természet-közeli állapotban lévő részeit, valamint a Kapos-völgy még fel nem töltött, ki nem szárított mocsaras jellegű rétjeit a tájjelleg és az élővilág védelme érdekében a leendő tervben szintén meg kell őrizni és a természeti értékekben gazdag élővilág részeként. A történelmi városokban általában a városközpontok legnagyobb ékessége a várostestet átszelő, a zöldfelületekkel, pihenőparkokkal, igényes épületekkel rendelkező folyópart. Kaposváron a Jókai-liget helyén már 1835-ben a Kapos szabályozásakor parkot alakítottak ki, amelyet 1963-ban felújítottak, majd mellé strandot építettek. Az 1998-ban készült Kapos-völgy zöldövezeti tanulmányterv (VÁTI � Lázár Tibor) javaslatait fokozatosan meg kell valósítani. A jelenleg �csatorna� jellegű Kapos-folyó völgyének rendezésekor a város rekreációs és településesztétikai igényeit is ki kell elégíteni. A hivatkozott koncepció kiemeli, hogy a berekterületek (Szokolai-berek, Berki-patak torkolata) nagy távlatban lehetőséget nyújtanak arra, hogy �a város zöldfelületi rendszerének közhasználatú részévé váljon és mint biológiailag aktív zöldfelületek kondicionáló hatásukkal a város környezetminőségét javítsák�. A tanulmányterv javaslatainak megvalósítása esetén még inkább érvényesül a folyóvölgynek a város átszellőzésében és friss levegővel való ellátásában játszott szerepe és a bokorfűzes, nádas, lápi, mocsári vegetációk védetté nyilvánítása, megőrzése tájtörténeti szempontból emlékeztető azokra a középkori időkre, amikor a lápos völgy alig áthatolható összefüggő mocsár volt. Kaposvár belterületén is találhatók élő, természeti értékek. Elsősorban a történeti parkok, fasorok, temetők sorolhatók a települési környezet minőségét, vonzerejét meghatározó zöldfelületi elemek közé. Kaposvár fejlődése minden szakaszában élenjárt a közparkok létesítésében. A Jókai-liget helyén már 1835-ben parkot létesítettek. E rendszer elemei a már �történelmi�-nek nevezhető közparkok, amelyek közül a Berzsenyi-park 2001.VI. 12-e óta természetvédelmi értékként helyi védelem alatt áll. Ezt a parkot az Eszterházy hitbizományi uradalmi birtok város általi megvásárlását követően alakították ki. Az I. világháború végéig katonai gyakorlótér, illetve repülőtér volt, majd 1920 és 1930 között épült meg a park. Ma 400-nál több nagyméretű díszfa található a parkban, amely először a Horty-park, később a Szabadság-park, jelenleg a Berzsenyi-park nevet viseli. A Színház-park, amely 1911-ben létesült a Csiky Gergely Színház köré. A színház és a park építését megelőzően ez a terület az utak találkozásánál fekvő Kaposvár egyik legjelentősebb helye, a gabona-piac (Búza tér) volt. Később a vidámpark volt itt, színpaddal. A történelmi parkok közé tartozó Jókai-ligetet a Kapos-völgy értékelésénél már említettük, ezért a Színház-park után a kicsiny Rippl-Rónai parkot kell említenünk, mely lassan 100 éve létesült a régi tömlöc helyén. A Rippl-Rónai téren lévő park mindössze 0,3 ha, de városesztétikai szempontból jelentős. Van aki a történeti parkok közé sorolja a korábbi Centenáriumi, ma Cseri parkot, amely 1948-ig közbirtokossági erdő volt, majd azt követően 15 évig katonai lőtérként használták. A Cseri-parknak is nevezett területet � az ott található cserestölgyesről kapta a nevét � 1960-tól alakították át fokozatosan parkká, illetve rekreációs szabadidő területté. Úgy kell ezt a funkciót továbbfejleszteni, hogy a növényállomány ne sérüljön és biológiai, kondicionáló és esztétikai értéke növekedjen. A történelmi parkok mellett a város fejlődésével több új park is született pl.: Búzavirág-park, Városliget és az Európa-park. Az Európa-park a Latinca tér igényes átépítésével jött létre és ma a fiatalok kedvelt találkozó- és sétahelye. A Városliget, amely a város nyugati részén, jó közlekedési feltételek között a nagy bevásárlóközpontok közelében épült ki a tömeges rendezvények színhelyének is alkalmas. A szintén az utóbbi évtizedben létesült Búzavirág-parkkal együtt az említett két közpark is jól mutatja, hogy a közelmúlt, illetve a mai városvezetés méltó az elődök teljesítményéhez és hasonló fontosságúnak tartja a várost esztétikai, használati és kondicionáló szempontból is javító zöldfelületek létesítését. Említettük, hogy a fasorok, temetők, templomkertek is fontos részei az előbb érintett városi zöldfelületi rendszernek. Rendkívül örvendetes, hogy 2001-ben � az 1900-as évek elejétől Eszterházy birtok felparcellázását követően létrejött � északi városrész megmaradt utcai fasorait a város helyi védelem alá vette. Míg 2001 előtt csak a Barcsy-Zsilinszky út és a Németh István út fái voltak védettek, e rendelettel a Cseri-park (Centenáriumi-park) értékesebb fái, valamint az Ezredév, a Honvéd, a Kossuth Lajos, a Somssich Pál és a Zárda utca fasorai, faegyedei, valamint a Kapos-hegyi Kálvária kápolna vadgesztenye fasora is védelmet kapott több tíz más egyedi növény mellett. A Kapos-hegyi Kálvária mellett még feltétlenül a kulturális örökség kiemelkedő értéke a kaposszentjakabi romkert, a Róma-hegyi kápolna környéke, a kaposfüredi templomkert és toponári településközpont és iskolakert (az utóbbi kettő az egykori Festetich uradalmi központ maradványaiként). A települések életében, szerkezetében igen fontosak a temetők. Kaposvár korábbi vezetőinek bölcsességét dicséri, hogy az 1843-ban kijelölt keleti, illetve nyugati köztemető több mint másfél évszázadig elegendő volt. Mindkét temetőben fasorok alkotják a temető szerkezetét és hárs, juhar, platán, vadgesztenye fákból álló fasorok a város kiemelkedő zöldfelületi értékét jelentik. Településkép és utcaképek XVIII. században Kaposvár néhány utcából, és jellemzően arra merőleges gerincű, földszintes épületekből állt. a burkolatlan utakat és a portákat palánkkerítés választotta el egymástól, a településkép még inkább falusias volt. A XIX. század első felében kezd kialakulni a városias utcakép, utcavonallal párhuzamos, zártsorú beépítésekkel. Építészeti műemlékek A mai város területén, de a �történelmi városmag�-tól távol, az 1061-ben alapított szentjakabi bencés apátság volt a legjelentősebb építészeti együttes, s ez a középkoron át fennmaradt. Az 1960-as évek régészeti feltárásának köszönhetően csodálhatjuk a romokat, a román és gótikus kőfaragványokat. A város kialakulásának kezdetét jelentő, névadó várról a XIV. századból vannak írásos emlékek. A Kapos folyó mocsaras völgyébe épített várról � mely 131 évig török uralom alatt állt � nincs hiteles korabeli ábrázolás, a három ismert � XVII. századi � metszet túlzó és idealizált. 1702-ben, több magyar vár sorsához hasonlóan osztrák rendeletre felrobbantották. Sövénytemplom és barokk A vár lerombolása után az új településközpontot a vártól keletre, a kedvezőbb földrajzi viszonyokkal rendelkező mai főtér helyén kezdték kialakítani. Itt épült fatalpas sövénytemplom, iskola, vendéglő és birtokközpont, mivel 1712-ben a település Eszterházy birtokká vált. Az új birtokos kiváltságokat biztosító letelepedési engedélyt adott ki a betelepülőknek. Ez az okirat a mai Kaposvár alapító oklevele. A terjeszkedés elősegítésére a települést 1717-ben 300 házhellyel megnagyobbították. Ezután már az új központban (a mai főtéren) és környékén kezdett fejlődni a település. A sövénytemplom helyén új, barokk plébánia-templom épült a XVIII század első felében, majd új elemi iskola, megyeháza, plébánia és börtön. Ezek a földszintes � ma már nem létező � épületek már nem fából épültek, míg az akkori lakóházak és gazdaági épületek anyaga a fa volt. A XVIII. sz. közepéig a településszerkezetet a megyei úthálózat részét képező helyi postautak alkották, ezen utak mellé építkeztek. A század második felében épült a ma is meglévő, de később átalakított emeletesre átépített Arany Oroszlán patika (1774), az uradalmi tiszttartó � akkor még � földszintes háza, a mai Dorottya-ház. A településkép falusias volt, náddal és zsuppal fedett tömésfalú házak által az utcára merőlegesen. A barokk korból több szép szobor is fennmaradt, amelyek műemléki védettséget élveznek. Nepomuki Szent János, Szent Rókus, Szent Flórián, Mária-oszlop és egy tabernákulum oszlop, melyet az ülő Jézus-szobor miatt a népnyelv �Gugyuló� Jézusnak nevez. A barokk korból eredeztethető két kápolna, amelyeket a Kapos déli oldalán, a Zselic-ség dombnyúlványain lévő szőlőhegyekre építettek, a kaposhegyi és az ivánfahegyi kápolna. Később a XIX. és XX. században jelentős átalakításokat végeztek rajtuk, de mostani állapotukban is védett műemlékek. Egy másik szőlőhegyen, a Rómahegyen áll a szintén barokk eredetű, de a XIX. század második felében átalakított, emeletesre épített Róma-villa, amely a híres festőművész Rippl-Rónai József lakóháza volt. A XIX. sz. első felében kezdődött a gazdasági élet fejlődése, ekkor épült a kor uralkodó, klasszicista építészeti stílusában a Vármegyeháza (1828-32), amely ma is leghangsúlyosabb városképi eleme a városközpontnak. Az épület, melynek homlokzatán �A KÖZJÓNAK� felirat olvasható, 1984-től a megyei múzeum otthona. A vármegyei börtön (1828) a vármegyeházával alkot épületegyüttest, bár azt később egy emelettel megmagasították és átalakították a homlokzatát. Ma a megyei levéltárnak ad helyet. Az elemi iskola (1829-32) �A haza kis polgárainak� feliratú, ma is iskola funkciójú épület, az emelete később épült, már eklektikus stílusban. A főtértől távolabb, a Fő utcán épült a Kórház �anya-épülete� (1840-46), mely eredetileg 16 beteg befogadására volt alkalmas, homlokzatán �A szenvedő emberiségnek� ajánlással. A század végén épületszárnnyal bővítették, ma is kórházként működik. A klasszicizmus szellemében épült lakóházak közül a Zárda u. 9. sz., Vaszary János festőművész szülőháza maradt fenn az utókornak. A klasszicizmus korában kezdett a városias utcakép kialakulni, utakat építettek és burkolatokat. Az eklektika kora A kiegyezés után, a Dombóvár-Zákány vasútvonal megépítésével (1872) nagyobb arányú fejlődés kezdődött, a társadalmi és gazdasági élet jelentősen megerősödött. A dinamikus városfejlesztés már céltudatos keretek között történt. A Cukorgyár megépítése (1893) a város keleti irányú növekedését jelentette. Ebben az időszakban romantikus és eklektikus stílusban építkeztek. Romantikus épület a volt Zárda (1873), a mai katolikus gimnázium, valamint a vele szomszédos lakóházak. Védett műemlék a Donneri városrészben a Kálvária (1892-93), amely klasszicizáló eklektikus stílusjegyeket mutat. Több impozáns eklektikus középület áll ma műemléki védelem alatt A századforduló utána későeklektika és a szecesszió jegyében építettek több épületet. A szecesszió védett műemléke a színház (1911) és a Csikász Imre szobrászművész által díszített Kontrássy u. 4. sz. lakóház. A két világháború közötti tervszerű városépítés eredménye több máig fennálló középület: iskolák, templomok, postapalota, mozi, kórházi épületek és számos polgári lakóház és lakóépület-együttes. A második világháború után a településszerkezet jelentősen megváltozott. A városba áramló tömeg a település nagyságrenddel megnövelte. Ipartelepek és lakótelepek épültek. Napjainkban az építészek a városközpont rekonstrukciója során kapnak lehetőséget, elsősorban a leromlott műszaki állapotú, komfort nélküli földszintes házak helyén megvalósuló foghíjbeépítésekkel. Építészeti értékek A város építészeti értékeinek védelme országos és helyi szinten történik. A településen 32 országos jelentőségű épített érték műemléki védettség alatt áll. A műemlékek védelméről a 2001. évi LXIV. tv. rendelkezik, hatósági felügyeletüket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el. A műemléki védettség hatálya alá nem tartozó, de a település szempontjából esztétikai, etikai vagy történeti értéküknél fogva jelentős örökségi elemek helyi védelem alatt állnak. Ezek védelméről a KMJV Önkormányzatának 38/1995. (X.16.) önkormányzati rendelete � a helyi építészeti értékek védelméről � rendelkezik. Hatósági felügyeletüket az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. A településen 32 műemlék és a hatályos rendeletek szerint 95 helyi védelem alatt álló épület, 262 védett épületrész � utcai homlokzat � és 5 helyi területi védelem található. Az Önkormányzat valamennyi műemléket és a 95 védett épületet színvonalas táblával jelölt meg. A legtöbb védett örökségi elem a Belváros területén található. Ezek többsége példaértékűen helyreállított és karbantartott. A Belváros körül még mindig nagy számban találhatók védettség alatti épületek, melyek állapota szélsőséges. Akad köztük szépen helyreállított és karbantartott épület, de sajnos nagy számban találunk példát ennek ellenkezőjére is. E kevésbé kedvező példát mutató épületek főleg a helyi védelem alá tartozók közül valók. A város külső területein szórványosan előforduló épített örökségi elemek helyreállítása és rehabilitálása folyamatban van, szép példa rá a toponári Nepomuki Szt. János szobor vagy az Ózaranypusztai harangláb és kőkereszt. Kaposvár egyetlen váremléke, a középkori várrom állapota siralmas. Környezete sem méltó a város múltjához, nevéhez, feltárása csak részben történt meg és a lakosság köztudatában sem él. Kaposvár műemlék együttese lehetne az egykori várrom és környéke. Az 1926-ban a vasút mellé épült Kaposvári Terményértékesítő és Raktározási Vállalat épületei a vár utolsó maradványait is eltüntette A cca. 35x38 m-es, négy sarokbástyás vár helyén emeletes raktárépület � a NOSTRA � és vasúti sínek vannak. A belső vár erődítés részét iparvágány szeli át. A maradványok rekonstrukciója 1954-ben történt meg. A vár környezetének rendezése az 1970-es évek óta napirenden van, a régészeti szempontból védett terület lehatárolása megtörtént. 2000-ben a romterület egy részén feltárások történtek és készült egy tanulmányterv a várkörnyék hasznosítására. Egyetlen romemlékünk, az 1061-ben alapított Kaposszentjakabi bencés apátság romterülete a közelmúltban kiépítésre került, hasznosítása megoldott � múzeum, szabadtéri színelőadások és rendezvények helyszíne, kirándulóhely. Sajnálatos, hogy a műemlék tágabb környezete � a domb alatti iparterület � lerontja az apátság használati rétékét (pld. a nyári szabadtéri színházi előadásokat meglehetősen zavarja az alatta lévő iparterület ülepítőjének bűze). Védett középületeink közül 5 műemléki és 41 helyi védelem alatt áll. Ezek állapota megoszlik, vannak köztük szépen helyreállítottak (pld. az egykori Vármegyeháza), de sajnos akad köztük igen rossz állapotú is (pld. az egykori megyei börtön, ma levéltár épülete). Valamennyi középület használatban van, ezek egy része az eredeti, ás részük új funkcióval. A középületek megújulása folyamatos, ennek igénye él a városban, lehetősége leginkább gazdasági kérdés. Egyházi emlékeink- templomok, kápolnák, szobrok, feszületek � állapota jónak mondható, az egyházak hangsúlyt fektetnek védelmükre. 12 műemléki védelem alatt álló egyházi emlékünk és 13 helyi védelem alá helyezett egyházi épületünk van. Az egyházi örökségek funkcionálisan történeti szerepüket töltik be a mai napig, hasznosításuk változatlan. Megújulásuk a rendszerváltozás óta folyamatos, egyre több szőlőhegyi kápolna körül éled fel a védőszent napján tartott búcsú hagyománya. A város határában álló Rippl-Rónai emlékmúzeum � egykor a festő lakóhelye � ma múzeum és kulturális rendezvények színhelye. A műemlék helyreállított, használata folyamatos, kertje karbantartott. Az épület és környezete harmonikus egység. A műemléki védettséget élvező Téglagyár megjelenésében, hasznosításában és műszaki állapotában egyaránt elégtelen. Elengedhetetlen feladata a készülő Rendezési tervnek a Téglagyár sorsának rendezése is. A város legjelentősebb ipartörténeti emlékének megújulási lehetősége az utolsó pillanatban van. Védett lakóépületek Kaposváron szép számmal vannak, ebből 10 műemlék, 30 helyi védelem alatt áll. A védett épületrészek zöme lakóházak utcai homlokzata. A ma az épített örökségünk jelentős részét képező lakóépületek az eklektika korában, vagy a XX. század elején épültek. Ezek az épületek ma is többnyire lakó- és üzletfunkcióval működnek. Állapotuk változó, a tulajdonosok lehetőségeikhez képest gondozzák. Ipari és mezőgazdasági emlék a városban 2 műemléki, 8 helyi védelem alatt áll. Talán valamennyi örökségi értékünk közül ezek állapota mondható a legkedvezőbbnek. A műemléki védettséget élvező Téglagyár az összedőlés határán áll, téglaipari cég tulajdonában van, hasznosítása nem történt meg, tönkrement. Sajnos ez a �kudarctörténet� nem egyedülálló az ilyen jellegű épületek esetében (pld. magtárak, istállók), a nem vagy csak nehezen hasznosítható objektumok üresen maradva az emberi és természeti pusztítás áldozatai lesznek. Népi jellegű épület egy van a városban, a Pacsirta utcában egy présház. Egyéb védelem alatt álló örökségi elem szintén egy van a városban, a Rippl-Rónai kút, műemlék. A városban azonban több képzőművészeti alkotás (szobor, emlékmű, kereszt�) lenne méltó a védelemre. Ezekre sajnos a jelenleg érvényben lévő helyi védelmi rendelet nem terjed ki. Temetőink közül jelenleg a Hősök temetője és az Izraelita temető áll helyi védelem alatt. (A Hősök temetőjének rekonstrukciója megkezdődött, az Izraelita temető állapota lehangoló). Területi egységként helyi védelem alatt áll a Városközpont területe, a volt Tisztviselőtelep és a Toponári Kálvária. Kaposvár város örökségi értékekben gazdag település A Város hangsúlyt fektet az országos védelem alá nem tartozó értékeinek védelmére is, mind épített, mind természeti értékeit helyi védelmi rendelettel is óvja, fenntartásukat pályázatokkal és kedvezményekkel támogatja. A Város és az egyházak a tulajdonukban, vagy kezelésükben lévő épületeket, szobrokat és természeti értékeket igyekvő gondossággal tartják karban. A lakosok saját környezetük szépítésében a Város által motiváltak. Az anyagi segítségen kívül � támogatások, kedvezményes virágvásár, - Kaposvár jó példával jár elő. Pozitív hatást vált ki a követendő jó példa, a helyreállított objektumok bemutatása a helyi sajtóban, tévében. Kulturális örökség minden régészeti érdekű terület, régészeti emlék, régészeti lelőhely, ezek védőövezetei, valamint a műemlékek, a műemléki értékek, a műemléki területek és a kulturális javak. Kaposvár közigazgatási határa magába foglalja Kaposvár, Kaposfüred, Töröcske és Toponár lakott területét, valamint ezek külterületét. Kaposvár város területe történeti fejlődésével összefüggően felosztható a Városközpontra, a déli dombok területére (Kecelhegytől a Várhegyig), az Észak-nyugati városrészre, a Tisztviselőtelep és környékére, a Kisgáti dűlő és környékére és a Keleti ipari területre. Kaposvár Városközpontja 3 koncentrikus övezetre osztható (1983. évi ÁRT alapján): Belváros: Fonyódi vasútvonal � 61. sz. főút � Kisgáti árok � vasút Városközpont: Berzsenyi D. u. � József A. és Somssich P. u., Németh I. fasor � Tallián Gy. és Anna u. � vasút Történeti városmag: Berzsenyi D. u. � Kontrássy, Bajcsy-Zs. u. � Széchenyi tér, Dózsa Gy. u. � vasút. Elmondható, hogy a Városközpont területén található a kulturális örökségeink nagy része. A műemlékek több mint a fele, a helyi védett értékek nagy része, a régészeti lelőhelyek kisebb hányada és a védett növényzet jelentős része. A Városközpont korszerűsítése révén területi állapota jónak mondható, kulturális örökség számára kedvező. A folyamatos rekonstrukció ezt az irányt erősíti. A tömbök rehabilitációja során a társadalmi és gazdasági okokra visszavezethető szlömösödést fel kell számolni. Az egykori szőlőhegyeken, a Kapos déli oldalán is vannak védett értékeink, többnyire kápolnák. A terület kiterjedéséhez képest a kulturális örökség jelenlétének intenzitása kicsi, de megbecsülése az utóbbi időben nőtt. Az örökségi elemek környezete rendezett, azok visszacsatolása a napi életbe folyamatos. A történeti városmag Kaposvár építészeti értékekben leggazdagabb területe a történeti városmag, a jól lehatárolható területen található 16 műemlék, a helyi építészeti értékként védett épületek jelentős része, a régészeti lelőhelyek kisebb hányada és jó néhány dendrológiai érték. A Városközpont korszerűsítése lépésenként halad, az elmúlt közel két évtized alatt a terület állapota kedvezővé alakult, méltó a kulturális örökséghez. Felújításra kerültek a műemléki épületek (volt Zárda, volt polgári fiúiskola, Csokonai fogadó, egykori Vármegyeháza, Vaszary szülőháza, az Ady E. u. 1. számú épület, az Aranyoroszlán patika, a Nepomuki Szt. János szobor, a Mária-oszlop) és jó néhány helyi építészeti értékként védett épület. Jelentős közterületi fejlesztések történtek: 1987-ben megépült a sétálóutca, 2001-ben az Európa park épült, 2002-ben készült el a Rippl-Rónai park rekonstrukciója és a Múzeum utcai sétálóutca. 2003-ban készült a Kossuth téren és a becsatlakozó utcákban mintegy 10.000 m2 nagyságú gyalogos felület, 2004-ben pedig a Teleki utcai sétálóutca valósult meg. A jelentős nagyságú megépült gyalogos felület kiszorította a környezetszennyező gépjármű forgalmat, csökkentve az épületekre káros levegőszennyezést, megszüntetve a rezgések okozta épületkárokat, így az építészeti értékek avulása is lassúbbá vált. A gyalogos zóna fejlesztése, az új utcabútorok és növényzet méltó környezetet nyújt a műemléki és építészeti értékeknek. Az elvégzett munkák mellett még számos feladat maradt, közülük a legnehezebb és legköltségesebb három tömbbelső rehabilitációja parkolóépítéssel összekapcsolva és a gyalogos zóna további növelése. A városmag műemlékei közül a volt vármegyei levéltár és börtön (ma megyei levéltár) épülete szorul felújításra, a homlokzata van különösen rossz állapotban. A tulajdonos, Somogy megye Önkormányzata évek óta pályázik a nagy összegű beruházás forrására. 1.a2.) Régészeti örökség A mai Kaposvár és közvetlen környékének területéről a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának Régészeti Adattára alapján kb. 120 régészeti lelőhelyről van tudomásunk. A mellékelt lista egy részletes lelőhelykataszter kivonatolása, amely az egyes lelőhelyek minden lényeges adatát tartalmazza, kivéve a jelen állapot leírását, s a lelőhely minősítését. (ez utóbbiak csak a helyszíni szemlék és terepbejárások után készülhetnek el.) A régészeti munka több mint 100 éve indult meg megyénkben. Az ötvenes évektől már régészeti feltárások is folytak, többnyire meghívott régészek irányításával. (MNM., OMF). Három évtizede folyik módszeres régészeti kutatás a megyében, a múzeum saját régészeivel. A régészeti feltárások az egész megye területén megoszlottak, nem korlátozódhattak Kaposvár területére, pontosabban legkevésbé azt érintették. (Kivételt képeznek a kaposszentjakabi apátság és a vár részleteinek ásatásai, s 1-2 leletmentő ásatás). A mellékelt jegyzék lelőhelyei között több olyan is van, amelynél egyetlen földrajzi területen több korszakban is megtelepedett az ember, s több kultúra emlékanyaga Is megtalálható. (p1. K161-es út, 2. sz. lelőhely, Toponár határában, ahol egy 10 hektárnyi területen 10 kultúra illetve korszak objektumai voltak feltárhatók, neolitikumtól a XVI.századig.) A jelenség logikus, mivel az egymást váltó népcsoportoknál az emberi megtelepedésre legalkalmasabb helyet választották ki. A lelőhelyek száma a terepbejárás és feldolgozás során változni fog, a lelőhelyek száma gyarapodni fog, másrészt néha 3 lelőhely gyakorlatilag egy nagy kiterjedésű lelőhely 3 pontját, illetve részét jelöli. (1-76. sz.ig a számozás végleges, a továbbiakban ideiglenesnek tekintendő.) A város térbeli terjeszkedése idővel újabb területet fog meghódítani, s lassan bekebelezi a környező településeket. Ez azt jelenti, hogy a jövőben mezőgazdasági művelés alatt lévő területeket fognak érinteni beruházási munkálatok. A várost övező területek potenciális régészeti lelőhelyeket tartalmaznak, amelyek csak ezután kerülnek majd elő. Régészeti örökség Az SMMI Régészeti Adattárának anyaga alapján összeállított lelőhelyjegyzék (Id. 1 .sz.melléklet) tartalmazza a Kaposvár területén és közvetlen környezetében ismert régészeti lelőhelyeket, összesen kb. 120 lelőhelyet Ezek a lelőhelyek különböző jellegűek és minőségűek, ásatások, leletmentések, bejelentések, ajándékozás, stb. útján Múzeumba bekerült régészeti anyagot jelentenek. Különböző korszakból származó településmaradványok, temetők, szórvány leletek.A mai Kaposvár területe és tágabb környezete, a Kaposvölgy földrajzi adottságai következtében emberi megtelepedésre már az őskorban alkalmas volt. Az ismert régészeti lelőhelyek közül több mint 30 lelőhely a neolitikum időszakából származik. (dunántúli vonaldíszes kultúra, zselizi kultúra, lengyeli kultúra.) A DVK korszakához kb. 14 lelőhely köthető, a lengyeli kultúra is több mint 10 helyen fordul elő. Az újkőkor kései szakaszának kultúrája, a lengyeli kultúra lelőhelyei gyakran egybeesnek a DVK helyszíneivel, s intenzív megtelepedésre utalnak. A rézkorszakból kevesebb lelőhelyet ismerünk (10-12), de az utóbbi évek ásatási (K161 út elkerülő szakaszának ásatásai) azt bizonyítják, hogy települések száma jóval nagyobb volt. Kaposvár területén és környékén- vizek mentén, lapos dombhátakon � a pécel-badeni kultúra, a bolerázi csoport s a Balaton-Lasinja kultúra népessége telepedett meg. A bronzkorszakban egész Somogy megye területe sűrűn lakott volt, Kaposvár és környéke is, több mint 30 lelőhely ismert ebből az időszakból. A korszak mindhárom szakaszából találhatók lelőhelyek ( kultúra, Somogyvár-Vin kovci kultúra, mészbetétes népek kultúrája, urnamezős kultúra népessége). A vaskorból származó leletek a kései korszakhoz, a keltákhoz köthetők. A megye területén elsősorban Külső Somogyban, és a Balaton környékén találhatók nyomaik, de Kaposvár területén és környékén is megtelepedtek. Kaposvárról kb. 18-20 lelőhelyet Ismerünk ebből az időszakból. A római korból szintén kb. 20 lelőhely ismert. A Kaposvölgy a római korszakban is lakott volt. Tágabb környezetben fontos római kori lelőhelyek találhatók (Baté, Sántos, Kaposfüred, Kaposújlak, stb.) amelyek jelzik a terület korabeli fontosságát. A népvándorláskorból az avarok népe az amelynek temetői szép számban találhatók a város és környéke, a Kaposvölgy területén (kb. 10-12 lelőhely) Számuk és leletanyaguk (feltárt, részben feltárt temetője és kohótelep)bizonyítják, hogy 670 után az avar népesség (későavarok) a Kaposvölgyet is benépesítették. A honfoglalás korából mindössze 2 lelőhelyet ismerünk Kaposvár területéről. Viszont Kaposvár környékéről IX. sz-i temetőt, valamint XI-XII. sz-i soros Árpád-kori temetőát tártunk fel. A honfoglalás, korától, illetve a megtelepedéstől már írásos adatok, oklevelek segítik a történettudományt. Kaposvár, mint település, s mint földrajzi név ebben az időszakban nem létezett. A Kapos folyó neve Copus formában fordul elő oklevélben 1009-ben. A város kialakulásának előzményeit a kaposszentjakabi apátság és kaposújvári vár (ropolyi uradalom), a Szerdahelyi família birtokviszonyainak bemutatásával lehet nyomon követni. Két legfontosabb építészeti objektum a kaposszentiakabi apátság és a kaposvári vár A város területéről 50-51 lelőhelyiről kerültek elő középkori régészeti leletek. (településmaradványok, temetők, csontvázak, stb.) A város fejlődése, több évszázados élete során mintegy rátelepedett a megelőző történelmi korszakok kulturrétegeire, településmaradványokra és temetőkre, részben elpusztítva azokat. Az eddig ismert régészeti lelőhelyek, amelyek a régészeti örökséget jelentik, elsősorban föld alatt lévő régészeti jelenségeket tartalmaznak, az épített régészeti örökség (azaz föld feletti) kevés (2 %.) A városkép kialakítása szempontjából, a városfejlesztési terv készítői számára az épített örökség emlékei bemutathatósági, állagmegóvási, a vár esetében feltárási problémát jelentenek, míg a földben lévő régészti jelenségek másfajta szempontból veendők figyelembe. A földben lévő településmaradványok, temetők, az esetleg szükséges régészeti feltárások következtében megszűnnek. Bárdos Edith 8 A Kaposváron és környékén található (ismert) régészeti lelőhelyek jegyzéke az SMMI Régészeti Adattára anyaga alapján I.! Kaposvár, Petőfi u. 7. Honfoglaláskor 2J Kaposvár, Megyei Könyvtár kelta, bronzkor, középkor 3.! Kaposvár, Gépjavító Állomás, �Malom árok� neolit (lengyeli kultúra) kelta (H/A-B) középkor 4.! Kaposvár, Ipari tanuló Intézet neolit (lengyeli kultúra) zsugorított temetkezés 5.! Kaposvár, Virág u. 52. sz. neolit 6.! Kaposvár, Virág u. 73. sz. korabronzkor 7.! Kaposvár, Pázmány Péter u. vége neolit 8.! Kaposvár, Fekete-kertészettől D-re őskor (rézkor, Balaton-Lasi nja kultúra) 9.! Kaposvár, Téglagyár neolit (Dunántúli Vonaldíszes Kultúra, továbbiakban DVK) 10.! Kaposvár, Dobó István u. és Malom patak, ill. Kisgát bronzkor vaskor (kelta) zöme: római kor I Kaposvár, Kisgát, Dobó István utca vége őskor (neolit) római kor (római telep) középkor 12.! Kaposvár, Virág utca folytatása (Ólaki dűlő) neolit római kor 13.! Kaposvár, Ólaki dűlő neolit (lengyeli kultúra, zóki kult.) (telep) DVK (zseliz) 2 zsugorított csontváz kevés rézkor (Balaton-Lasinja kultúra) 14.! Kaposvár, Pázmány Péter utca őskor (neolit) 15.! Kaposvár, Szokolai-berek őskor 16.! Kaposvár, Kecel-hegy neolit (lengyeli kultúra) DVK (zselizi, keszthelyi típusú kerámia) 17.! Kaposvár, Róma hegytől É-ra 18.! Kaposvár, Munkácsy u. 2. sz. őskor, Árpád-kor és középkor (IX-XVI. sz.) 19.! Kaposvár, Rómahegy, Gorkij u. 70-72. sz. őskor (neolit) bronzkor római kor 20.! Kaposvár-Dombóvár és Kaposvár Siófoki vasútvonal elágazása előtt neolit (DVK) késővaskor XI�XII. sz-i putri középkori település (XV-XVI.) 21.! Kaposvár-Siófoki vasútvonal elágazásától EK-re neolit bronzkor kelta 22.! Kaposvár-Toponári Út É-i oldala későbronzkor (urnamezős kultúra) római kor 23.! Kaposvár-Siófoki vasútvonaltól ÉNy-ra neolit (DVK) kora-késő bronzkor késővaskor 24.! Kaposvár 25.! Kaposvár, Sántosi elágazás közelében, attól Ny-ra neolit (DVK) bronzkor (mészbetétes) késővaskor (kelta) 26.! Kaposvár, Toponári Út Ny-i oldala neolit 27.1 Kaposvár, a Kapos és a Deseda találkozásánál középsőbronzkor (mészbetétes) későbronzkor (urnamezős) késővaskor (kelta) 9 28.1 Kaposvár, Kaposi berek rézkor korabronzkor (kisapostagi kultúra) későbronzkor (urnamezős kultúra) 29.! Kaposvár, Kaposi berektól K-re későbronzkor (urnamezős kultúra) későavarkor kelta (LT/D) Arpád-kor (IX-X. sz.) Későközépkor 30.! Kaposvár, kaposszentjakabi apátság őskor római kor Arpád-kor közép-későközépkor 31.! Kaposvár-Dombóvári vasútvonal É-i oldalán őskor (DVK) bronzkor (m észbetétes) késővaskor (kelta) 32.! Kaposvár-Dombóvár vasútvonal É-i oldalán, a 31. sz. lh-tő DK-re őskor (DVK) bronzkor késővaskor 33.! Kaposvár-Toponár, 40-es őrház, KI33. sz. lelőhely avar temető (VIII-IX. sz.) 34.! Kaposvár-Toponár-Fészerlakpuszta avar temető (VIII-IX. sz.) 35.! Kaposvár-Dombóvár és Kaposvár Siófok vasútvonal szögletében, 1. sz. őrháztól K-re őskor 36.! Kaposvár, Kisiván majortól DK-re őskor 37.! Kaposvár, Kisiván majortól É-ra őskor 38.! Kaposvár, VBKM, Világítástechnikai Művek mellett későbronzkor késővaskor (kelta) csontvázas temető 39.! Kaposvár, Mező Imre u. vége, OVIT neolit (lengyeli kultúra) rézkor (badeni kultúra) középső és későbronzkori (mészbetétes és urnamezős kultúra) középkor (XII-XIII. sz.) 40.! Kaposvár-Toponár, Kossuth Lajos u. 24. Kelta 41.! Kaposvár, Répáspuszta és Kisiván major között, D-re 42.! Kaposvár, Ré,páspuszta és Kisiván major között, E-ra (vasútállomás környéke) római lelőhely (település, temető) 43.! Kaposvár, Zarany-pusztától É-ra kelta középkor (XVI. sz.) 44J Kaposvár, Zarany-pusztától É-ra, a 43. lh-től még 150 m-re bronzkori telep (sánccal erődített) 45.! Kaposvár, Zarany-puszta bronzkor (44-es része) középkor 46.! Kaposvár, Lászlómajortól Ny-ra (Jutai Út mentén) őskor későrómai kor 47.! Kaposvár, Lászlómajortól DNy-ra 48.! Kaposvár, Városi kertészet neolit (DVK) korabronzkor (kisapostagi kultúra) 49.! Kaposvár, Mátyás-dűlő, Mátyás király u. neolit (DVK) bronzkor későrómai kor későközépkor 50.! Kaposvár-Somogyszobi vasút D-i oldalán a Malomárok 4. sz. őrházától DK re későavarkor középkor 51.! Kaposvár, Tókaji erdőtől K-re őskor (neolit) 52.! Kaposvár, Gyertyán nevű domb ÉK-i oldalán neolit (lengyeli kultúra) 53.! Kaposvár, Gyertyános (Cser) neolit (lengyeli kultúra) bronzkor római kor avar 54.! Kaposvár, Siklósi majortól Ny-ra 10 55.1 Kaposvár, Jókai Út 73.! Kaposvár, Plébániatemplom bronzkor (váli csoport) középkor 56.! Kaposvár, Téglagyár 74.! Kaposvár, Vöröshadsereg u. 1881b. neolit (DVK) későközépkor (Arpád-kor?) (XVII-XVIII. sz.) 57.! Kaposvár, Húskombinát (Új 75.! Kaposvár, Patyolat szennyvízte középkor bronzkor későközépkor 76.! Kaposvár, Pázmány Péter u. 58.! Kaposvár, Cseri erdő, Kaposvár Cser 77.! Kaposvár, Akasztódomb későavar temető (VII. század) bronzkori nyomok, kelta tárgyak középkori településnyomok 59.! Kaposvár, Katona József u. 26 kelta 78.! Kaposvár-Kaposfüred-Földnyelv (Eőry 15. lh.) 60.! Kaposvár, Nádasdi erdő, Szeméttelep neolit (lengyeli, DVK) bronzkor (bizonytalan) rézkor (pécel-badeni) középkor bronzkor (mészbetétes urnamezős kultúra) róm aikor 61.! Kaposvár, Róma-hegy, Megyei Tanács középkor üdülője paleolit 79.! Kaposvár, Simongáti dűlő (Eőry 13. lh.) lengyeli kultúra 62.! Kaposvár, Nádasdi-völgy, Szentjakabi starőevo erdő, Latinca Sándor emlékmű Balaton-Lasinja kultúra őskor (neolit?) badeni kisapostag 63.! Kaposvár, Ady E. utca és Berzsenyi korai mészbetétes utca � VAR urnamezős kultúra (XVI-XVIII. sz-i kerámiák) római kelta 64.! Kaposvár, Iszák (Izsák)-hegy, Iszák domb 80.! Kaposvár, Kecel hegy őskor római kelta avar (IX. sz.) római középkor 81.! Kaposvár, Tüskevári vasútállomás őskor (DVK, lengyeli kultúra) 65.1 Kaposvár, Kisrómahegy kelta 82.! Kaposfüred-Juta között neolit (DVK) 66.! Kaposvár, Stromfeid A. u. 14. (67, 68. sz. � Zselickislak, Zselicszentpál) 83.! Kaposvár-Hangyálosi dűlő honfoglaláskor? (Xl-XII?) bronzkor La Tene (kelta) 69.! Kaposvár, Nagyerdei irtás, Gyertyános 84.! Kaposvár, Fészerlakpuszta, kohótelep Arpád-kor (K161. út) (VIII-IX. sz.) középkor (XII-XIII. sz.) 85.! Kaposvár, Fészerlakpuszta 70.! Kaposvár, VAR, Szokolai berek őskor (neolit, DVK) �Nostra� ásatás középkor középkor (XVI � XVII. sz.) 86.! Kaposvár-Toponár, K161. Út, 1 sz. lh. 71.! Kaposvár, Május 1. u. bronzkor középkor (kevés Árpád-kor) (XVII-XVIII.sz.) La Tene római 72.! Kaposvár, SZOT Székház Arpád-kor későközépkor (XVI-XVIII.) középkor 11 87.! Kaposvár-Toponár, K!61. Út, 26. sz. Ih. avar temető (VII-VIII. sz.) 88.! Kaposvár-Toponár, K161. Út 3. sz. II neolit római 89.! Kaposvár-Toponár, K161. Út, 4. sz. Ih. neolit (DVK) kovabronzkor (Somogyvár-Vinkoői kultúra) középsőbronzkor 90.! Kaposvár-Toponár, K!61. Út, i sz. lh. őskor középkor (Árpád-kor) 91.! Kaposvár-Toponár, K!61. Út, 12. sz. Ih. őskor bronzkor Árpád-kor 92.! Kaposvár-Toponár, KJ61. Út, 13 sz. lh. rézkor (Balaton-Lasinja) Arpád-kor 93.! Kaposvár-Toponár, K161. Út, 14. sz. Ih. rézkor (Balaton Lasinja) bronzkor (kisapostag) Arpád-kor 94.! Kaposvár, 61. úti templom, templomkörüli temető és település Xl- XVII. sz. őskor rézkor (Balaton Lasinja) középkor 95.! Kaposvár, 61. Út, kohómaradványok avar-magyar? (VIII-IX-X. sz.) 96.! Kaposvár, 61. Út, IX. századi temető 97.! Kaposvár-Toponár, 61. Út, 2. sz. lelőhely neolit (lengyeli kultúra) rézkor (Balaton-Lasinja Pécel-badeni) bronzkor (Somogyvár-Vinkovői mészbetétes) kelta Arpád-kor (XI-XII. sz.) későközépkor (XV-VI. sz.) 98.! Kaposvár, 61. út, 24. sz. Ih. rézkor (Balaton-Lasinja) 99.! Kaposvár-Sántos, K!61. Út, 35. sz. Ih. bronzkor (urnamezős kultúra) római kor 100.! Kaposvár, Ságvári E. u. és Frankel Leo u. sarka kelta 101.! Kaposvár, Kaposszentjakab, Monostor u. 1. sz. középkor (XIII-XIV. sz.) 102. Kaposvár, Tóth Lajos u. 15. sz. La Tene középkor (XII-XIV. sz.) 103.! Kaposvár, Xantus J. u. 10. későbronzkor (urnamezős) 104J Kaposvár, Kossuth tér XVIII-XIX. sz. sírok 105.! Kaposvár, Berzsenyi u. későközépkor (XVI-XVIII. sz.) 106.! Kaposvár, Dobó I. u. vége középkori település (XVI-XVIII. sz.) 107.! Kaposvár, Irányi D. u. 2. sz. későközépkori temetkezés 108.! Kaposvár, Kossuth Lajos u. 2. sz. későközépkori csontvázak 109.! Kaposvár, Szt. István u. 44. sz. későközépkori temetkezés 110.! Kaposvár, Dorottya-ház 2 db későközépkori temetkezés 111.! Kaposvár, Május 1. u. 24. sz. későközépkori kerámia 112.! Kaposvár, Május 1. u. régi húsbolt későközépkori sírok 113.! Kaposvár, Május 1. u. Gyógyszertár későközépkori temető sírjai 114.! Kaposvár, Csokonai köz 6. sz. későközépkori csontvázak, ill. sírok 115.! Kaposvár, Képcsarnok előtt későközépkori sírok (XVII-XVIII. sz.) 116.! Kaposvár, Fő u. 12. későközépkori csontváz 117.! Kaposvár, Berzsenyi u., régi Getto helyén XVII-XIX. sz. kerámiaanyag 118.! Kaposvár-Toponár, Régi temető domb őskor, kevés római, középkon t templom és temető 12 Forrás: www.kaposvar.hu